Derékig benne vagyunk a pergető szezonban, így az év legvégén, az időjárási körülményeknek megfelelően inkább csak a szobából pecázok. Tudjuk, hogy a horgászatra csak alkalmas és igen alkalmas időjárás van, ennek ellenére azért létezik egy minimális elvárás az időjárással szemben is.
Az alábbiakban az elmúlt 3 hónap képeiből válogattam. Több alkalommal voltam kint kedvenc időtöltésemnek hódolni barátokkal, kollégákkal, egyesületi tagokkal, egykori versenytársaimmal.
Kora ősszel „Öcsi-bácsi”-val a Tiszán. Ekkor még reménykedtünk egy erős kősüllős szezonban, ami végül nem érkezett meg.
Egy régen várt dunai kirándulás eredménye ez a kitűnő márna. Kevés halat fogtunk, viszont sokat tanultunk. A nap végét sikerült úgy teljesíteni, hogy lett arról elképzelésünk, hogy mit kellett volna másképpen csinálni. Ha egy-egy peca végén idáig eljutunk, akkor a foglalkozás a célját elérte.
A bő 3 órás autóút alatt volt mit megbeszélni arról, hogy legközelebb mit változtatunk. Remek nap volt, elégedetten és fáradtan értünk haza.
A Túr folyón fogtam ezt a remek kis csukát. Vadregényes folyócska az Ukrán-Román-Magyar határon. A korábbi évek sokhalas pecáihoz képest ezt a kis csukát tudtam csak fogni egy süllőkölyök kíséretében. Szép emlékű nagyon nehéz peca, remek fotó. „Nem a méret a lényeg…”
Itt még nagyon vártuk a vízhőmérséklet drasztikus csökkenését, ami a hosszúra nyúlt késő nyári időjárás miatt még hónapokig nem következett be. Dió azért nagyon örült ennek a süllőnek.
Kolléga serdülő balinnal. 2019. utolsó óráiban (mikor ezen sorokat írom) mondhatom, hogy a várva várt balinszezon a Tiszán ez évben nem érkezett meg. :-(.
Süllőzés járulékos hala, öröm. El tud odáig érkezni egy küzdelmes nap után a horgász, hogy mindegy mi húzza a pecája végét, csak valami húzza már. Azért örültem neki.
Húúúúú…, ez reménykeltő…..
Elnök úr csukája, hogy ő se maradjon le. Még repült a csalija a vízfelszín irányába, mikor mondtam neki, hogy „most ment jó helyre…” Majd kopp, bevágás, hal.
Robi Békéscsabáról utazott Tiszafüredre egy közös pecára, beszélgetésre. Régen láttuk egymást, azt hiszem megérte a fáradozás…
🙂 🙂 🙂
Szép hal, Robi….
Fiatal lelkületű Feri bátyámnak ígértem egy pecát a Keletin. Induláskor megmutatta, hogy korábban milyen „házibarkács-tuning” műcsalival próbálkozott. Egy képen jelen és múlt.
Aztán mit ad Isten, kis csuka a közös horgászat eredménye.
Hasznos dolog a sörös kupak, de itt látható, hogy hamar lecseréltük… 🙂
Jó érzés volt hallani Feri bácsit gyermeki módon hangosan nevetni egy-egy pergetve fogott hal zsákmányolása után. Sokáig nem hitte, hogy lehet a Keletiben csukát fogni. A nap végére 10 halat fogtunk, 2 leharapta a műcsalinkat, ezen kívül még két három remek kapásunk is volt. Mindketten nagyon örültünk….
Annyira felbátorodtam a Feri bácsival eltöltött keletis nap után, hogy egy másik napon nyomban kimentem kislányommal is ugyan arra a szakaszra. Az első süllőt Panna fogta, én tartom és fényképezek.
Ezt is Panna zsákmányolta. Olyan apa-lánya program ez, aminek örömét és szépségét csak kevesen érthetik meg. Nézzétek, milyen szép halakat fogtunk még ezen a napon. Kellett ehhez, hogy legyen egy olyan informátorunk, aki a szakaszt bit szinten ismeri, s a mederváltozásokat méter pontosan ismertesse velünk. Köszönjük…..
Egyesületünk elnöke nagy hódolója a Keleti-főcsatornának. Nem meglepő ez, hiszen gyerek kora óta pecázza azt. Ismét vele horgásztam.
Nagyon szép, ligetes, karbantartott horgászhely, messze a civilizációtól….
Akár csak a Tisza vízeresztés után. Nem láttam még így a Keletit.
Fél óra maradt már csak ebből az évből, s remélem tudok örömet okozni horgásztársaimnak ezzel a képsorozattal. Az igazi élmény megfizethetetlen, minden másra ott van a Master Card.
Boldog Új Évet Kívánok!!!!!
Krakkó Tamás