Benne vagyunk nyakig a télben, bár a hőmérsékleti átlagok ezt egyelőre nem igazolják. A nappalok viszont már rövidek, az éjszakák hosszúak. Egyik oka ez volt annak, hogy elhatározzam magam egy Debrecenhez közeli horgászatra olyan céllal, hogy az örömet szerezzen, megnyugtasson, egyfajta ajándék legyen önmagam részére. Mivel a nyár folyamán már horgásztam a Kis-Látóképi tavon, így összeraktam a cuccaimat és kiruccantam 3-4 órára.
Igyekeztem a legkevesebb cuucal érkezni … 🙂 , de úgy látszik, hogy azért a Suzit mindig sikerül telerakni „nélkülözhetetlen” felszerelésekkel a siker érdekében…. Thermoruha, forró tea is a felszerelés része ez úttal a kényelem érdekében.
Ládámat háztáji szekérré alakítottam, így kényelmes sétával keltem át a pocsolyákon és a felázott ragadós sáron. Igyekeztem a tónak olyan részét választani, ahol meghorgászható mind a partközeli, mind a parttól nagyobb távolságra lévő tórész is. A víz hőmérséklete 5 C fok közelében van, a halak ilyenkor már nem mozognak nagyobb távolságokat még akkor sem, ha számukra kedves ízekkel és illatokkal kedveskedünk.
Igyekezetem követni az egyszerűsítés elvét, így a saját kényelmemen túl valóban minimális felszereléssel érkeztem. Egyetlen vödörrel, egyetlen kilogramm etetőanyag kíséretében, melyhez a nedvesítést követően kb. fél liternyi löszös agyagot tettem, melyben inkább a lösz dominált. A víz kristálytiszta, ezért szükséges egy kis felhőt képezni annak érdekében, hogy a hal a táplálkozása során biztonságban és jól érezze magát, így tovább az etetésen maradjon.
A választott célhal nem lehetett más, mint a dévérkeszeg, a horgászmódszer kiválasztásánál viszont már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Feeder, match ill. rakós bot is szóba jöhetett volna, de miért választottam a matchbotot? Több oka is van. Ez az a módszer, mellyel nagyon finom felszerelésen kínálhatom fel a csalit a parttól nagy távolságban is, ettel együtt a módszer kisegítő eszközeinek száma minimális. Gondolok itt arra, hogy nem kell a görgő, a pole pag tartó, topsetek garmadája, nagy táska….
Jó kis horgászállás ugye? Karácsonyi extra ajándékként egy szívecskét rajzoltam az etetőanyagba, ezzel is megköszönve nektek a cikk elolvasását. A csalitálcán csonti és pinki van, ebből a csontit egyáltalán nem használtam. Kötelességből és megszokásból hoztam csak magammal, nem hiszem, hogy ezen körülmények között a dévérhorgászatban nagy jelentősége lenne. Kb. fél deci pinki, egy kiló etetőanyag kevés földdel, egy csúzli, egyetlen pecabot és kézmosó tál. No, ezt a tálat szintén nem használtam semmire, hiszen a hideg vízbe nem esett annyira jól belenyúlkálni. 🙂
Tökéletes akkor lehetne ez a kép, ha a pinkire is sikerült volna fókuszálmom úgy, hogy közben a gépet és az előkét is tartottam…. Sajnos nem sikerült… 14-es süllyedő fózsinóron 12 gr.-os önsúlyos úszót láthattok 0,08 mm-es előkére kötött 18-as méretű horoggal, rajta egyetlen szem pinki. Ami még az ennél finomabb horgászathoz hozzátenne, az az úszó antenna cseréje. Ezt viszont azért nem cseréltem vékonyabbra, mert az antenna átmérőjének meghatározása elsősorban annak a láthatóságától függ, és csak másodlagos az, hogy a halnak a vékonyabb antenna előnyösebb volna. Ezt úgy is megfogalmazhatom, hogy hiába van a vékonyabb antennával erőteljesebb kapásunk, ha mindezt nem látjuk!!! És, hogy miért ez a rengeteg odafigyelés a finomításra? Mert tél van! A halak csak nagyon minimálisat mozognak ilyenkor, le vannak lassulva. Ez a lassúság jellemző mind az anyagcseréjükre, mind a mozgásukra, ebből adódóan a kapásukra is. Ezért kell a finom cucc, a gyenge felszereléssel, kicsi horoggal és csalival.
Az úszó antennájának megválasztásánál minden esetben a karbonszálasat részesítem előnyben, amit az antenna felső, látható részének tövéig súlyozok úgy, hogy az csak nagyon lassan álljon be a képen is látható helyzetbe. Ez garantálja azt, hogy a legkisebb emelést is az úszónk nagy elmozdulással, jól látható módon fogja jelezni.
8 darab fél kezes kicsi gombóccal alapozatam mindössze. A pontosság minden évszakban és minden módszernél meghatározza az eredményességet, de ebben a helyzetben ez kiemelten fontos. A hal nem eszi fel ugyanis az összes bejuttatott etetőanyagot, így a nem koncentrált etetéssel a halakat nem tudjuk egyetlen pontra összegyűjteni. És, hogy hogyan lehet rutint szerezni a pontos csúzlizáshoz? El kell lőni évenként egy-két mázsa etetőanyagot….
Visszatérve az alapozó etetést követő első dobáshoz, rögtön megjelent rajta egy kölyökdévér….
Úgy áll a levegő mint a szög, ami ilyen tükör vizet eredményez. Nagyon jól látható ilyen körülmények között a finomra hangolt cuccon az úszó állapotának változása. Ezt sajnos képekben nem tudom megmutatni, de igyekszek ezt szövegben megjeleníteni. Mivel a halak aktivitása alacsony, így a legfinomabbra hangolt felszerelésen is a kapás jelzése minimális. Többszöri alkalommal előfordult, hogy az emelés egy-két milliméternyi volt csupán, amit a hal akár fél percig is tartott. Ebben a helyzetben fogta a pinkit a szájában és nem mozdult. A bevágásra aztán a bot beleragadt a vízbe… Az egész napos horgászat alatt csupán egyetlen olyan kapást láttam, amikor a karikakeszeg elhúzta a teljes antennát…
Látható, hogy egészen kellemesen horgászható vízmélységben pecáztam. Hogy mi módon sikerült ez a kép, azt még most sem értem.
A vízhőmérséklet további hatása, hogy a merítőben lévő halak teljesen nyugodt állapotban feküdtek, nagyon lassú légzéssel. A nyári időszakban tapasztalható dévéres pattogásnak nyomát sem láttam. Teljesen belefeledkeztem a természetbe, a nyugalomba. Ehhez sokat hozzátett megint csak a hőmérséklet, mert a tavon egyedüliként pecázhattam, amit manapság egyre nagyobb kincsként értékelek.
A terítékből (akik hiánytalanul visszakerültek a tóba) látható, hogy kicsi odafigyeléssel, és a természeti változók figyelembe vételével lehet remek eredményt elérni a keszeghorgászatban, akár téli időszakban is. Buzdítalak erre benneteket, mert ami ezen a napon velem történt, az csoda… Nyugalom, kitűnő időjárás, sok-sok kapás, dévérkeszegek… Igazi ajándék volt magamnak…
Ezzel a cikkel és terítékkel kívánok minden egyesületi tagunknak boldog karácsonyt és vidám új évet!
Üdvözlettel: Krakkó Tamás